Mit kell tudni a KATA-ról?

⚠️ Fontos tájékoztatás:
2026. október 6-án közzétették a KATA 2027-re vonatkozó törvénytervezetét. A javaslat jelentős változásokat vetít előre, azonban ezek még nem tekinthetők hatályos szabályoknak.

A kisadózó vállalkozások tételes adója, közismertebb nevén a KATA, a kisvállalkozók adózási terheinek csökkentése és adminisztrációjuk egyszerűsítése érdekében került bevezetésre.

A KATA egy olyan egyszerűsített adózási forma, amelynél a vállalkozás tényleges költségei nem befolyásolják a fizetendő tételes adó összegét. A jelenlegi szabályozás szerint havi 50 000 forint tételes adót kell fizetni. Teljes éves KATA-alanyiság esetén évi 18 millió forintos bevételig nem kell 40%-os különadót fizetni, az ezt meghaladó bevételrész után viszont igen.

Az adóalanyiság évközi választása vagy megszűnése esetén a különadó-mentes bevételi értékhatárt arányosan kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy minden olyan hónap után, amelyre tételesadó-fizetési kötelezettség vonatkozik, 1,5 millió forintos bevételi keret jár.

Fontos tudni, hogy a KATA megfizetésével a vállalkozó nem mentesül az alkalmazottai foglalkoztatásával kapcsolatos adó- és járulékfizetési kötelezettségek alól.

2022-ben jelentősen átalakították a KATA szabályozását, aminek következtében jelentősen leszűkült az erre az adózási formára jogosultak köre. Az új szabályozás a köztudatban új KATA-törvény néven terjedt el.

KATA: kizárólag magánszemélyek számára értékesítenek 

A KATA egy egyszerű, kevés adminisztrációval járó adózási forma azoknak a főállású egyéni vállalkozóknak, akik elsősorban magánszemélyek számára értékesítenek termékeket vagy nyújtanak szolgáltatásokat.
KATA-s adózóként nem a bevétel százalékát, hanem havonta egy fix összeget kell adóként befizetni.

Az új KATA-törvény alapján csak akkor lehet valaki KATA-s vállalkozó, ha az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

  • Főszabály szerint kizárólag magánszemélyektől szerez bevételt. Kivételt jelent a taxis személyszállítás, amelynél céges ügyfeleknek is lehet számlázni.
  • Egyéni vállalkozóként tevékenykedik.
  • Főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül.
  • Nem rendelkezik legalább heti 36 órás munkaviszonnyal.
  • Nem nyugdíjas, nem nappali tagozatos hallgató, és nem áll olyan biztosítási jogviszonyban, amely kizárja a KATA választását.

Mikor nem választható a KATA adózás?

  • Nyugdíjas vállalkozóként
  • Korábbi katás egyéni ügyvédként
  • Nappali tagozatos diákként
  • Ha rokkantsági ellátásban részesül
  • Ha külföldön biztosított
  • Ha heti 36 órát meghaladó munkaviszonya van
  • Ha társas vállalkozássa van, például Bt.

Mikor mennyit kell fizetni?

Tételes KATA adó

A jelenleg hatályos KATA-törvény alapján havonta 50 000 forint tételes adót kell fizetni a NAV részére. A tételes adó teljes összegét minden megkezdett naptári hónapra meg kell fizetni, amelyben fennáll az adófizetési kötelezettség.
Ez azt jelenti, hogy ha a vállalkozás egy adott hónapban csak néhány napig működik, akkor is a teljes 50 000 forintos összeget kell befizetni. A tételes adó befizetésének határideje a tárgyhónapot követő hónap 12. napja.
A KATA megfizetése többek között az egyéni vállalkozó saját vállalkozói személyi jövedelemadó- és járulékkötelezettségeit, valamint szociális hozzájárulási adókötelezettségét váltja ki a törvényben meghatározott körben.

Figyelem!
A KATA adó alól csak akkor mentesül a KATA-s vállalkozó, ha az adott hónap egészében szünetelteti a vállalkozást. (Ha 1 napot is működik az adott hónapban a vállalkozás, akkor a teljes havi KATA adót be kell fizetni). Ezen kívül az is nagyon fontos kritérium, hogy az adott egyéni vállalkozó nem szerezhet bevételt az adott hónapban.
40%-os különadó

KATA-s vállalkozóként teljes éves adóalanyiság esetén évi 18 millió forintos bevételig elegendő a havi 50 000 forintos tételes adót megfizetni.
Az évi 18 millió forintos értékhatár feletti bevételrész után 40%-os különadót kell fizetni.

Például, ha egy vállalkozó éves bevétele 22 millió forint, akkor:

  • Éves bevétel: 22 000 000 Ft.
  • Különadó-mentes értékhatár: 18 000 000 Ft.
  • Értékhatár feletti bevétel: 4 000 000 Ft.
  • Fizetendő 40%-os különadó: 1 600 000 Ft.

Fontos tudni, hogy a különadó megfizetése nem mentesít a havi tételes adó megfizetése alól. A 40%-os különadót az adóévet követő év február 25-ig kell bevallani és megfizetni a NAV-nak.
Ha a vállalkozás év közben kezdi meg a KATA szerinti adózást, vagy egyes hónapokban nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége, akkor a 18 millió forintos keretösszeg nem alkalmazható automatikusan teljes egészében. A különadó-mentes keretet a tételesadó-fizetési kötelezettséggel érintett hónapok alapján kell kiszámítani.

Fontos tudni, hogy a különadó megfizetése nem mentesít a tételes adó megfizetése alól. A 40%-os különadót az adóévet követő év február 25-ig kell bevallani és megfizetni a NAV-nak.

Milyen adókat kell még KATA-s vállalkozóként fizetni?

A havi KATA megfizetése nem jelenti azt, hogy a vállalkozónak semmilyen más adóval vagy hozzájárulással nem kell számolnia.
A KATA-s vállalkozóknak az alábbi fizetési kötelezettségeik is lehetnek:

  • Helyi iparűzési adó (HIPA).
  • Kamarai hozzájárulás.
  • Általános forgalmi adó (ÁFA), ha nem alanyi adómentesek.
Kamarai hozzájárulás

A vállalkozások számára eddig kötelező volt az évi 5000 forintos kamarai hozzájárulás megfizetése, valamint a gazdasági kamaránál történő regisztráció. 2026 szeptemberében a kormány bejelentette a kötelező, évi 5000 forintos kamarai hozzájárulás eltörlését.
A megszüntetésről szóló törvényjavaslat szerint a fizetési kötelezettség 2027. január 1-jétől szűnne meg. A jogszabályváltozás elfogadásáig azonban a 2026-os kamarai hozzájárulási kötelezettség továbbra is fennáll.

Fontos, hogy a kamarai regisztráció és a kamarai hozzájárulás két külön kérdés: a fizetési kötelezettség megszüntetése önmagában nem jelenti a kamarai regisztráció eltörlését.

Iparűzési adó (IPA vagy HIPA)

Az iparűzési adót, más néven IPA-t vagy HIPA-t a vállalkozás székhelye és telephelye szerinti önkormányzat részére kell megfizetni. A helyi iparűzési adó mértékét az önkormányzat határozza meg, amely legfeljebb az adóalap 2%-a lehet.
A kisebb vállalkozások számára elérhető az egyszerűsített, sávos iparűzésiadó-alap-megállapítás is.

Ennek választási feltétele, hogy a vállalkozás éves bevétele ne haladja meg:

  • Általános esetben a 25 millió forintot.
  • Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző, SZJA szerinti átalányadózó vállalkozó esetében a 120 millió forintot.

Az egyszerűsített HIPA esetében három bevételi sávot határoztak meg:

Éves bevétel HIPA-adóalap
Legfeljebb 12 millió Ft2 500 000 Ft
12–18 millió Ft között6 000 000 Ft
18–25 millió Ft között8 500 000 Ft
Az egyszerűsített IPA-ban különböző bevétel sávokat határoztak meg, melyek alapján egységesen minden vállalkozónak ugyanannyi adót kell fizetnie, függetlenül attól, hogy melyik önkormányzat területén van a székhelye vagy telephelye. 

A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző, SZJA szerinti átalányadózó vállalkozók esetében a legfelső bevételi értékhatár 120 millió forint.

Az egyszerűsített adóalap-megállapítás előnye, hogy a vállalkozónak nem kell a tényleges költségeit egyenként figyelembe vennie a HIPA-alap meghatározásakor.

Például egy 10 millió forintos éves bevétellel rendelkező vállalkozás esetében az adóalap 2,5 millió forint. Ha az adott önkormányzat 2%-os adómértéket alkalmaz, akkor az éves iparűzési adó 50 000 forint.

Az iparűzési adó bevallását főszabály szerint az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani. A fizetési határidőket és az esetleges előlegfizetési kötelezettségeket az adott vállalkozás adózási módja alapján kell ellenőrizni.

ÁFA – alanyi adómentesség

KATA-s vállalkozóként az áfában külön adózási státuszt is választhatunk: ez az alanyi adómentesség.

Fontos, hogy a KATA bevételi értékhatára és az alanyi áfamentesség értékhatára két külön szabályozás alá tartozik.

2026. január 1-jétől az alanyi adómentesség értékhatára 20 millió forintra emelkedett.

Ez azt jelenti, hogy 2026-ban az alanyi adómentességet választó vállalkozó 20 millió forintos értékhatárig mentesülhet az áfa felszámítása és bevallása alól, amennyiben megfelel a törvényi feltételeknek.

Az értékhatár átlépése esetén az áfakötelezettségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Nem szabad azonban összekeverni a KATA 18 millió forintos különadó-mentes keretével.

A két értékhatár közötti különbség:

Adózási forma2026-os értékhatár
KATA 40%-os különadó-mentes kerete (teljes éves adóalanyiság esetén) 18 000 000 Ft
Alanyi áfamentesség értékhatára20 000 000 Ft

Tehát előfordulhat, hogy egy KATA-s vállalkozónak már 40%-os különadót kell fizetnie, miközben az áfában továbbra is alanyi adómentes maradhat.
Ezért különösen fontos, hogy a két értékhatárt mindig egymástól függetlenül figyeljük!

Figyeljen rá, hogy a KATA éves limitösszegét 18 millió forintra megemelték, az áfamentesség értékhatára azonban 12 millió forint maradt.