KATA 2027: Mit kell tudni az új KATA-törvényjavaslatról?

Frissítve: 2026. november 21.

A kisadózó vállalkozások tételes adója, közismert nevén a KATA, az egyik legegyszerűbb adózási forma a magyar egyéni vállalkozók számára. A 2022-es szigorítások jelentősen leszűkítették a választható adózók körét, ezért sok vállalkozó áttért az átalányadózásra vagy más adózási formára.

2027-től azonban jelentős változások jöhetnek. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezetet a kormány október 27-én T/928. számon törvényjavaslatként benyújtotta az Országgyűlésnek.

A javaslat alapján ismét szélesebb vállalkozói kör választhatná a KATA-t, magasabb havi tételes adó mellett. A cégeknek és más kifizetőknek történő számlázás is lehetővé válna meghatározott feltételekkel, külön kiegészítő adó megfizetése mellett.

Fontos aktualitás:
2026. november 20-án elkészült a T/928. számú törvényjavaslat egységes szövege, miután a Törvényalkotási Bizottság november 19-én benyújtotta az összegző módosító javaslatát. A parlamenti zárószavazásra azonban 2026. november 21-én még nem került sor. A szabályozás tehát továbbra sem elfogadott, hatályos törvény, ezért a végleges rendelkezések még változhatnak.

Mi változhat a KATA-ban 2027-től?

A tervezet legfontosabb elemei a következők:

  • A KATA főfoglalkozású és nem főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára is elérhetővé válna.
  • A főfoglalkozású vállalkozók havi 100 000 Ft, a nem főfoglalkozású vállalkozók havi 50 000 Ft tételes adót fizetnének.
  • Az éves bevételi értékhatár 22 millió Ft-ra emelkedne.
  • Meghatározott feltételekkel cégeknek és más kifizetőknek is lehetne számlázni.
  • A kifizetőktől származó bevételekre 15%-os kiegészítő adó vonatkozna, a törvényjavaslat szerinti számítási szabályok alapján.
  • Ha egy kifizető és kapcsolt vállalkozásai az éves bevétel legalább 50%-át biztosítják, az adóalanyiság az adóév végével megszűnhetne.
  • A jelenlegi, 2022. évi XIII. törvény szerinti KATA átmeneti szabályok alapján 2028. december 31-ig tovább működhetne az arra jogosult vállalkozóknál.

A tervezethez képest a benyújtott törvényjavaslat több fontos részletszabályt is pontosított. Ezek közé tartozik a bevételi értékhatár számítása, a korábbi munkáltatóval kapcsolatos kizáró feltétel, valamint a régi és az új KATA közötti átmenet.

A pontos feltételeket és az átmeneti szabályokat a végleges törvény határozza majd meg.

Ki választhatná a KATA-t 2027-ben?

A jelenlegi szabályozás szerint a KATA-t főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják, szigorú bevételszerzési feltételek mellett. A jelenlegi rendszerben például a cégektől és más kifizetőktől származó bevétel főszabály szerint az adóalanyiság megszűnését eredményezi.

A 2027-es tervezet ennél szélesebb jogosulti kört határozna meg. A ’27 KATA-t főfoglalkozású és nem főfoglalkozású egyéni vállalkozók is választhatnák, így azok is szóba jöhetnének, akik munkaviszony mellett vállalkoznak.

A tervezet alapján a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:

  • Egyéb jogosultsági feltételek: a választás előtt ellenőrizni kellene a törvényben meghatározott további kizáró okokat és az átmeneti rendelkezéseket.
  • Főállású vagy nem főállású státusz: ez határozná meg a fizetendő havi tételes adót.
  • Céges ügyfelek: a tervezet alapján nem jelentenének automatikusan kizáró okot, de külön adózási feltételek kapcsolódnának hozzájuk.
  • Egyéb jogosultsági feltételek: a választás előtt ellenőrizni kellene a törvényben meghatározott kizáró okokat és az esetleges átmeneti rendelkezéseket.

A korábbi munkáltatóval kapcsolatos szabály különösen fontos. A javaslat szerint, ha a kisadózó a munkáltatójától vagy a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatójától, annak jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától szerez bevételt, az adóalanyiság megszűnhet.

A KATA nem lenne automatikusan kedvezőbb minden vállalkozó számára. A választás előtt érdemes összehasonlítani az adóterheket az átalányadózással és más lehetséges adózási formákkal.

Mennyi lenne a KATA havi összege 2027-ben?

A tervezet kétféle havi tételes adóval számolna.

Vállalkozói státuszTervezett havi tételes adó
Főállású egyéni vállalkozó100 000 Ft
Nem főállású egyéni vállalkozó50 000 Ft

A főállású vállalkozók havi adóterhe tehát a jelenlegi 50 000 Ft-ról 100 000 Ft-ra emelkedne. A nem főállású vállalkozók számára a tervezet havi 50 000 Ft-os összeget határozna meg.

A tételes adó megfizetésének pontos feltételeit, a szüneteltetésre vonatkozó szabályokat és a fizetési kötelezettség alóli esetleges mentességeket a végleges jogszabály alapján kell majd meghatározni.

Fontos: a fenti összegek a T/928. számú törvényjavaslatban szereplő adómértékek, nem elfogadott, hatályos 2027-es adóösszegek.

Mennyi lenne a KATA éves bevételi értékhatára?

A törvényjavaslat alapján az éves bevételi értékhatár 22 millió Ft lenne.

Ez azt jelentené, hogy a vállalkozónak a havi tételes adón felül a bevételi keretet meghaladó összeg után 40%-os különadót is kellene fizetnie.

A jelenlegi KATA-ban az éves keret 18 millió Ft, amelyet meghaladó bevétel után 40%-os különadó fizetendő. A 2027-es javaslat ezt a bevételi határt 22 millió Ft-ra emelné.

A benyújtott törvényjavaslat fontos pontosítása, hogy a magánszemélyektől és a kifizetőktől származó vegyes bevételek esetén hogyan kell figyelembe venni a 22 millió Ft-os keretet.

A javaslat szerint először a magánszemélyektől származó bevétel töltené ki a keretet. Ha a magánszemélyektől és a kifizetőktől származó bevétel együttesen meghaladná a 22 millió Ft-ot, a keret feletti rész a kifizetőktől származó bevételt terhelné.

Például, ha a vállalkozó egy évben 10 millió Ft bevételt szerez magánszemélyektől és 15 millió Ft-ot cégektől, akkor:

  • A 22 millió Ft-os keretből 10 millió Ft-ot a magánszemélyektől származó bevétel töltene ki.
  • A keret fennmaradó 12 millió Ft-ja a céges bevételből számítana bele.
  • A fennmaradó 3 millió Ft után 40%-os különadó merülne fel.

A céges bevételre vonatkozó 15%-os kiegészítő adó számítását szintén a törvényjavaslat külön szabályozza.

Az év közben induló vállalkozásokra, a szüneteltetésre és az adóalanyiság megszűnésére vonatkozó részletszabályok szintén befolyásolhatják az adott évben alkalmazható keretet.

Lehetne cégeknek is számlázni?

A tervezet egyik legjelentősebb változása, hogy a KATA-s vállalkozók meghatározott feltételekkel cégeknek és más kifizetőknek is számlázhatnának.

A jelenlegi szabályok szerint a kifizetőtől származó bevétel – a törvényben meghatározott kivételtől, például a taxis személyszállítástól eltekintve – a KATA-alanyiság megszűnését eredményezheti.

A tervezett új rendszerben a céges bevételek nem jelentenének automatikus kizárást. Ezek után azonban 15%-os kiegészítő adó merülne fel a törvényjavaslat szerinti számítási szabályok alapján.

A kiegészítő adó számításánál a vállalkozó által az adott adóévben fizetendő tételes adót is figyelembe kellene venni. Ez azt jelenti, hogy a 15%-os adó nem egyszerűen minden céges bevétel után, a teljes összegre rakódó további 15%-os teherként működne.

A számítás szemléltetésére: teljes éves adóalanyiság és főfoglalkozás esetén az éves tételes adó 1 200 000 Ft lenne. Ennek 15%-os megfelelője 8 millió Ft. A törvényjavaslat számítási logikája szerint tehát 8 millió Ft éves kifizetői bevételig az éves tételes adó már elérné a 15%-os számítási összeget. A tényleges fizetési kötelezettséget azonban az adott évi bevételi összetétel és a törvényi számítási szabályok alapján kellene meghatározni.

Emellett a tervezet a bevételi koncentrációt is korlátozná: ha egy kifizető és kapcsolt vállalkozásai együttesen az éves bevétel legalább 50%-át biztosítják, az adóalanyiság az adóév végével megszűnhetne.

Ha egy kifizetőtől, illetve annak kapcsolt vállalkozásaitól származó bevétel együttesen eléri vagy meghaladja az éves összes bevétel 50%-át, az adóalanyiság az adóév utolsó napjával megszűnhetne. Az 50%-os arány számításánál a törvényjavaslat a kapcsolt vállalkozásokat is figyelembe venné. A kapcsoltság megítélésénél a társasági adóról szóló törvény kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó fogalmát kellene alkalmazni.
A vállalkozónak az ilyen bevételi arány elérését a következő év február 25-ig benyújtandó bevallásában kellene jeleznie.

Ezért a céges ügyfelekkel dolgozó vállalkozóknak különösen fontos lesz megvizsgálniuk, hogy az új KATA megfelel-e a bevételi szerkezetüknek.

Milyen egyéb adókat kell fizetni KATA-s vállalkozóként?

A KATA megfizetése nem jelenti azt, hogy a vállalkozónak semmilyen más adója vagy hozzájárulása nem lehet. A KATA mellett egyéb, külön szabályozott kötelezettségek is fennállhatnak.

Kamarai hozzájárulás

A kamarai nyilvántartásba vételre és a kamarai hozzájárulás megfizetésére vonatkozó kötelezettséget a KATA-tól független szabályok határozzák meg.

Az érintett vállalkozásoknak a hatályos rendelkezések szerint kell teljesíteniük ezeket a kötelezettségeket.

Helyi iparűzési adó (HIPA)

A helyi iparűzési adót az illetékes önkormányzat részére kell megfizetni. A KATA megfizetése ezt az adót nem váltja ki.

Az egyszerűsített, sávos iparűzésiadóalap-megállapítás külön feltételek alapján választható. A jogosultságot és a fizetendő összeget a vállalkozás bevétele, valamint az alkalmazandó önkormányzati szabályok figyelembevételével kell meghatározni.

Általános forgalmi adó (ÁFA)

A KATA és az alanyi adómentesség két külön adózási kérdés. A KATA választása önmagában nem teszi a vállalkozót alanyi áfamentessé.

A már kihirdetett szabályok szerint az alanyi adómentesség éves értékhatára 2027-től 22 millió Ft-ra emelkedik. Ez a határérték megegyezne az új KATA tervezett éves bevételi értékhatárával, de a két szabályozás feltételeit külön kell vizsgálni.

Fontos, hogy a 22 millió Ft-os KATA-keret és az alanyi áfamentesség értékhatára nem ugyanazt jelenti. Az egyik a KATA szerinti különadó számításához, a másik az áfamentesség alkalmazhatóságához kapcsolódik.

Az alanyi adómentesség választásának és alkalmazásának további feltételei is vannak, ezért a vállalkozás adózási formájának kiválasztásakor az ÁFA-szabályokat is figyelembe kell venni.

Megéri majd a KATA 2027-ben?

Az új KATA különösen azoknak a vállalkozóknak lehet érdekes, akik egyszerű adózást szeretnének, és bevételük, illetve ügyfélkörük megfelel az új szabályoknak.

A havi 100 000 Ft-os főfoglalkozású tételes adó magasabb lenne a jelenlegi 50 000 Ft-nál, ugyanakkor a szélesebb jogosulti kör és a céges számlázás lehetősége új vállalkozói csoportok számára is elérhetővé tenné ezt az adózási formát.

A döntés előtt érdemes összehasonlítani:

  • a várható éves bevételt;
  • a magánszemélyektől és cégektől származó bevételek arányát;
  • a havi tételes adót és az esetleges kiegészítő adót;
  • a 22 millió Ft-os bevételi keret túllépéséből eredő különadót;
  • a helyi iparűzési adót és az egyéb kötelezettségeket;
  • az átalányadózás vagy más adózási forma várható teljes közterhét;
  • a társadalombiztosítási és nyugdíjjogosultságra gyakorolt hatásokat.

Különösen fontos a régi KATA-ban maradó vállalkozóknak megvizsgálniuk, hogy érdemes-e az átmeneti időszakban a jelenlegi adózási formájukat fenntartaniuk, vagy az új KATA-ra történő áttérés jelentene számukra megfelelőbb megoldást.

Mi történik a jelenlegi KATA-s vállalkozókkal?

A T/928. számú törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseket is tartalmazna a jelenlegi, 2022. évi XIII. törvény szerinti KATA-alanyok számára.

A javaslat alapján a régi KATA 2028. december 31-ig maradhatna fenn, de csak azok számára, akik 2026. december 31-én már a jelenlegi KATA alanyai.

A régi rendszerben maradó főfoglalkozású vállalkozók tételes adója a javaslat szerint:

  • 2027-ben havi 75 000 Ft-ra;
  • 2028-ban havi 100 000 Ft-ra

emelkedne.

A régi KATA választására újonnan bejelentkezők lehetősége is megszűnne a javaslat szerint. A Törvényalkotási Bizottság november 19-i módosítása alapján a 2022. évi XIII. törvény szerinti KATA-ba 2026. november 30. után benyújtott bejelentkezés már nem lenne érvényes.

Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi KATA-s vállalkozóknak különösen fontos figyelniük az átmeneti szabályokra és a végleges törvény szövegére.

Mikortól lehetne választani az új KATA-t?

A törvényjavaslat alapján az új KATA választására 2026. december 1-jétől nyílna lehetőség.

A javasolt menetrend:

  • 2026. november 30.: a régi KATA-ba történő új bejelentkezés utolsó lehetséges napja a bizottsági módosítás szerint.
  • 2026. december 1.: az új KATA választásának tervezett kezdete.
  • 2027. január 1.: az új KATA tervezett hatálybalépése.

Az új KATA választásáról a NAV felé kellene bejelentést tenni, a törvényben meghatározott eljárás szerint.

Fontos, hogy ezek a dátumok a törvényjavaslatban szereplő időpontok. A végleges jogszabály elfogadásáig és kihirdetéséig változhatnak.

Összefoglalva

A KATA 2027-es átalakítása jelentős változásokat hozhat a magyar egyéni vállalkozók adózásában.

A legfontosabb tervezett változások:

  • A KATA főállásban és mellékállásban is választható lenne.
  • A havi tételes adó 100 000 Ft, illetve 50 000 Ft lenne.
  • Az éves bevételi értékhatár 22 millió Ft-ra emelkedne.
  • A vállalkozók meghatározott feltételekkel cégeknek is számlázhatnának.
  • A kifizetőktől származó bevételekre 15%-os kiegészítő adó vonatkozna.
  • A bevételi keret felett 40%-os különadó merülne fel.
  • Az egy kifizetőtől és kapcsolt vállalkozásaitól származó, legalább 50%-os bevételi arány az adóalanyiság megszűnését eredményezhetné.
  • A jelenlegi KATA átmeneti szabályok alapján 2028 végéig maradhatna fenn, emelkedő havi adótételekkel.

A jogalkotási folyamat 2026. november 21-i állása szerint az új KATA még nem elfogadott törvény. A T/928. számú törvényjavaslat egységes szövege november 20-án elkészült, de a parlamenti zárószavazás még hátravan.

Ezért a vállalkozóknak egyelőre nem érdemes kizárólag a javaslat alapján végleges adózási döntést hozniuk. A választás előtt a kihirdetett törvény és a kapcsolódó végrehajtási szabályok ellenőrzése szükséges.

Tájékoztatás: a 2026. november 21-én elérhető törvényjavaslat és módosító dokumentumok alapján készült. A benne szereplő, 2027-re vonatkozó KATA-szabályok a törvény elfogadásáig változhatnak. A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak.